Ősz > Nyár
július 26, 2016
- Nincs gatyarohasztó meleg
Az egyik legnyomósabb érvem amiért ki nem állhatom a nyarat az a majdnem állandó 30+ celsius fok. Egyszűren undorító, hogy gyakorlatilag egy fél percre nem tudsz kiugrani az utcára/udvarra semmiért, mert ott abban a pillanatban hőgutát/napszúrást kapsz, rád ég az a kevéske ruha is ami épp rajtad van és pocsolyává olvadsz. Ezzel szemben ősszel, főleg az elején még pont kellemes idő van, aztán előkerülnek a puha meleg pulcsik és cipők, amikben annyira jó érzés elveszni. - Pápá bikini/fürdőruha/strand szezon
A másik dolog amivel nagyon ki lehet akasztani az az emberek strandolási kényszere. Értem, hogy kint meleg van, a víz meg hideg, de én egyszerűen nem szeretek vizes lenni, ki nem állhatom ha az esti fürdésemhez/zuhanyzásomhoz használt kellemesen forrón kívül máskor rámkerül (azt viszont egyébként imádom), meg nem is tudok mit kezdeni magammal benne, úszni nem szeretek, úgyhogy max fogok egy matracot és ráfekszem, ha valaki van velem akivel esetleg lehet "játszani" akkor aránylag feltalálom magam, de valószínűleg kitalálnám, hogy akkor már ne fürdeni menjünk, úgyhogy ez a verzió mostanában olyan sűrűn nem fordul elő. Arról nem is beszélve, hogy nagyon hülyén érzem magam bikiniben és fürdőruhában egyaránt. Ettől eltekintve nyaranta - mostmár inkább csak egyszer -, de lemegyek a Balatonra, mert az viszont mégis csak valami féle szokássá nőtte ki magát nálunk. - Napozás/leégés
Nagyon szeretem amikor a családtagjaim azzal csesztetnek, hogy milyen fehér vagyok amikor tombol a nyár és hétágra süt a nap. De sajnálatos módon nem szeretek kint aszalódni, még annak ellenére sem, hogy nem igazán szokásom leégni, inkább csak az orrommal és az arcommal fordul elő néha, de máshol barnulok, ehhez viszont kint kéne lenni a melegbe, úgyhogy kilőve. Egyébként ez eléggé összefügg a kettes ponttal, mert a strandolásnál elkerülhetetlen, ezért nem is szeretek menni, ha nem a vízben szerencsétlenkedem akkor kint kéne főnöm a napon, brrr. - Viszlát idegesítő bogarak
Ősszel végre eltűnnek a legyek, nyugodtan mászkálhatok ki-be az ajtón, nem kell attól tartanom, hogy egy egész kolónia berepül ha fél percre nem figyelek oda, nem terrorizálnak és zümmögnek a fülembe egész éjszaka, aww szabadság. - Új kezdetek
Valószínűleg még bennem maradtak az iskolai szokások, de nálam a mai napig inkább a szeptember elseje, mint az új év első napja jelenti a nagyobb változások kezdetét. - Gyönyörű tájak
Persze szép az ha minden zöld, - már ha zöld, és nem rohadt el minden a melegtől és a kevés esőtől -, de én sokkal jobban preferálom amikor elkezdenek elszíneződni a levelek, aztán pedig szépen lassan lehullani. Azt a kellemes ősz illatot semmivel nem lehetne helyettesíteni, és mennyire feelinges amikor ropognak a talpad alatt. Számomra egyszerűen van valami megfoghatatlan és megmagyarázhatatlan varázsa ennek az egész évszaknak. (A mai napig sajnálom, hogy nálunk pl a Halloween nem rendes ünnep) - Sokkal jobb kikapcsolódási lehetőségek
Nekem, mint megrögzött otthon ülőnek, nincs nagyobb rémálom annál, mint amikor jó idő van, és el akarnak rángatni valahova. Maximum az udvarig megyek, vagy sétálok pár kört a faluba, annál messzebb ha nem muszáj, akkor nem igazán merészkedem, max később amikor már naplemente van. Ősszel esik az eső, senki nem akar menni sehova, lehet füstölőket/mécseseket gyújtani, bebugyolálni magunkat valami meleg holmiba, aztán relaxálni/olvasni. - Fényévekkel jobb ruhák
Ezt egyébként szintén elég nyomós érvnek tartom, nem is tudom miért suvasztottam ennyire hátra. Nyáron kénytelenek vagyunk rövidnadrágot (amikkel együtt jár a folyamatos epilálás, milyen kellemetlen) meg mindenféle furcsa lábbeliket felvenni, amik sok embernek, köztük nekem is, nagyon nem állnak jól. Én speciel csak feszengek bennük, mert borzalmasan zavar, hogy majdnemcsak minden bőrfelületem kint van a nyilvánosság előtt. Ezzel szemben ősszel jöhetnek a hosszú farmerek, a meleg és csini bakancsok, sálak, sapkák, pulcsik aww yea. - Rövidebb napszakok
Nem igazán szeretem ha nagyon világos van, a hétágra való napsütés kimondottan irritál, a borús-esős időért viszont oda vissza vagyok, a hamar sötétedik-későn világosodik dolog pedig már csak hab a tortán. - Csak semmi izzadás
Kevés annál gusztustalanabb dolog van szerintem, amikor belépsz valami zsúfolt helyre, legyen az bármilyen bolt, vagy tömegközlekedési eszköz, és olyan emberek vesznek körbe akik nem ismerik a dezodor fogalmát. Arról nem is beszélve amikor véletlenül valakihez hozzérsz és egyszerűen összetapadtok, esténként nem bírsz normálisan aludni, mert az a kevéske ujjatlan is rád sül, arról pedig már álmodni se lehet, hogy a másik karjában szenderedsz el, mert teljesen képtelenség.
Ennyi jutott hirtelen eszembe, de, hogy ne tűnjek annyira nyár utálónak, bevallom, hogy annak ellenére, hogy szeretem ha hamar sötétedik, azt is nagyon kellemesnek találom amikor későn, és végre ki bírok menni a kertbe kicsit olvasni, valamint a sok nyári gyümölcsöt is, de mást nem tudok felhozni mellette. Szerintem sose fogom elfelejteni, hogy anno általános elsőbe az egyik német óránkon azt a feladatot kaptuk, hogy rajzoljuk le a kedvenc évszakunkat és én voltam az egyetlen aki az őszt választotta, pár embernél volt tél meg tavasz, de a többségnél a nyár, és egyszerűen nem értem, hogy miért. Lehet, hogy az is közrejátszik nálam, hogy őszi születésű vagyok, bár a szeptember 13 az eléggé csak a kezdete, de az biztos, hogy ha egyszer esetleg másik országba költöznék, észak felé venném az irányt. És így, hogy ennyi negatívságot összehordtam szegény nyárról, muszáj megkérdeznem, nektek melyik a kedvencetek?
0 megjegyzés