Ez már az ötödik karácsonyunk volt anya nélkül, egyszerűen annyira hihetetlen. Azóta nem is szeretem ezt az ünnepet, így egyben a 3. alkalom is volt, hogy papáékkal inkább elmentünk otthonról és egy szállodában "vészeltük" át ezeket a napokat. 2 évvel ezelőtthöz hasonlóan, idén is végül Bükfürdőn kötöttünk ki a Greenfield hotelben. Több indok is szólt mellette, többek között, hogy mind3 nap kaptunk ebédet, gyógyvizes, és anno is nagyon tetszett mindannyiunknak.

Most a szokásostól eltérően már 23.-án indultunk, nem sokkal ebéd után, de előtte még kimentünk anyához a temetőbe. Úgy volt, hogy keresztapumékhoz is bemegyünk, de elég rossz idő volt, és nem akartuk, hogy papának sötétbe kelljen vezetnie, viszont annak ellenére, hogy kicsit más útvonalon mentünk, mint tavaly előtt, egész gyorsan odataláltunk, és egyből foglalhattuk is el a szobánkat. Hasonlóba voltunk, mint a múltkor, bár akartam hozni róla képet, de sajnos az összes olyan förtelmesen sikerült, hogy egyik se túl mutogatásra való, viszont tényleg egy nagyon szép szállodáról van szó, úgyhogy igazán ajánlom a honlapját vagy a másik bejegyzésem róla ^^ Idén is kaptunk ajándékot is, ami nem más volt mint egy utazó társasjáték szett.

Érkezés után még kb egy másfél óránk volt vacsoráig, úgyhogy kipakolgattunk, meg néztük egy kicsit a tv-t. (olyan rég nem néztem már, hogy egész izgalmas volt) Aztán szépen felöltözködtünk és lementünk enni. Megint svédasztal volt, úgyhogy akjhrazugfnazuebfaebfaafanfa csókoltatom az összes kezét a szakácsoknak, egyszerűen olyan isteni volt állandóan minden, hogy szerintem ha összehasonlítom az összes éttermet/akármit ahol valaha ettem, ez mindenben viszi a prímet. Miután feljöttünk papáék még lementek fürdeni, de én úgy teliettem magam, hogy kb meg se bírtam mozdulni, úgyhogy addig Áronnal beszélgettem Fb-n, szerettem volna ha ő is el tud velünk jönni, de még dolgozott aznap.

Másnap reggeli után átmentünk egy kicsit Ausztriába, nagyon vártam már, mert múltkor is voltunk, és újra ámulhattam azokon a csodás erdőkön odafele, és azon a kis aranyos falun amit újra meglátogattunk. Visszafele bementünk még Kőszegre és Szombathelyre is, aztán közeledett az ebédidő, így visszamentünk a szállodába. Egyébként ahhoz képest, hogy 24.-e volt, egyeltalán nem volt karácsonyi hangulatom, sőt, amikor reggel megkaptam az első "Boldog karácsonyos" üzenetet, hirtelen azt se tudtam, hogy mi van. Ebéd után elmentünk a szálloda körül sétálni kicsit. Nincs sok minden körülötte, de van mellette egy nagyon szép apartmanos rész, aztán felmentem megmosni a hajam, a délután további részét pedig átaludtam, nem tudom miért de egyébként mindhárman borzalmasan aludtunk az összes éjszaka. Vacsora után lementünk megint fürdeni, csak a gyógyvizes medencébe mentünk be, és nem is maradtunk sokáig, mert 8-kor már bezárt, de még mindig ugyan olyan szép, nagyon tetszett. Este pedig megnéztük a Reszkessetek betörőket, amit szerintem én azóta nem láttam, hogy bekötötték nálam az internetet.

25.-én kicsit szenvedtem, mert a nagy alvatlanságtól, vagy nem tudom, de eléggé megviselte a kontaktlencse a szemem, így nem tudtam lemenni reggelizni, sőt délig be se tudtam tenni, így azt papáék felhozták nekem, aztán mentek fürdeni, én meg pihentettem magam. Ebéd után megint elmentünk sétálni, papáék meg aztán fürdeni, nekik nagyon bejött ez a gyógyvíz, nekem most valahogy annyira nem esett jól, úgyhogy fent maradtam, este vacsi után pedig végre csináltunk közös képeket. Aztán már lent is maradtunk az előtérbe, mert mama nagyon meg szerette volna nézni a koncertet. Amíg vártunk az énekesnőre valami furcsa indíttatásból letöltöttem a Snow-ot a telefonomra, és fantasztikusan jól szórakoztam, nem is gondoltam volna. Annyi tök cuki képet csináltam, aztán küldözgettem mindenkinek, jól le is merítettem valamint sikeresen meg is telítettem szegény telefonom memóriáját. A koncert egyébként nem volt rossz, csak kicsit rövid.

Másnap reggeli után már csomagolnunk kellett, mert aznap mentünk haza, bár ebédet még kaptunk, így előtte a maradék időnkben ismét sétálgattunk kicsit, aztán ismét búcsút mondtunk a helynek, de bármikor szívesen visszamennék még.

Délután meg volt beszélve, hogy megyek másik papámhoz karácsonyozni, úgyhogy innen már egyenesen oda is mentem, én érkeztem meg elsőnek, papa azt mondta addig nyugodtan foglaljam el magam, így arra jutottam, hogy gyorsan átküldöm mamáéknak az este készült képeket, majd megjöttek apáék, meg unokatesómék, meg mindenki, és amióta múltkor vigyáztam félöcsire úgy örül nekem mindig mikor meglát, tiszta cuki, kiabál, mosolyog és mutogat rám, hogy yaaay én is itt vagyok. Mivel nem bírt magával így először az ajándékokat nyitottuk ki, én egy Balea-s ajándékcsomagot kaptam, és szokásosan mindennek nagyon jó illata van. Aztán pedig ettünk, majd apával próbáltunk valamit csinálni a telefonommal, mert van benne memóriakártya, mégis mindent az alapmamóriára ment, legalábbis azt hittük, így le is formáztuk a másikat, erre kiderült, hogy az összes fényképem azon volt. Azt hiszem ha előtte nem küldözgettem volna el papáéknak a karácsonyi képeket ott menten el is sírtam volna magam. Az a Snow pedig egyébként mindenkinek nagyon bejött, fotózgattuk egymást, meg apának is volt valami érdekes alkalmazás a telefonján, úgyhogy azzal is szórakoztunk, majd átmentünk az unokatesómékhoz. Ott már nem voltunk olyan sokáig, mert félöcsi kezdett álmos lenni, nekem meg a fejem fájni, úgyhogy apáék még átvittek hozzájuk, hogy akkor már egybe tudjuk le ezt a karácsony dolgot. Tőlük megkaptam a Kinectemet ♥ Csak azt sajnálom, hogy Just Dance-t egyenlőre nem kaptunk hozzá, apa vett nekem egy Dance centralt, hogy legalább valamivel ki tudjam próbálni, hogy működik-e, de azt egyébként nem szeretem, viszont maga a gép működik, úgyhogy eléggé fel vagyok dobva. 

Hát nagy vonalakban ennyi lett volna az idei karácsonyunk, nem tudom, hogy anya miatt-e, vagy mert én is egyre idősebb vagyok, de mintha eltűnt volna az egész ünnep varázsa. Alig vannak a házak is kivilágítva, olyan szomorú az egész.