日曜日1.47

december 18, 2016

☯  Végül mégse csináltam hétfőn kekszet, vasárnap az első adagot kicsit nehezen szenvedtem össze, de azt hiszem sikerült nagyjából kitanulnom hozzá pár praktikát, de attól függetlenül nem sok kedvem volt vele újra maceráskodni, így inkább arra fordítottam a délutánt, hogy lejátszam a flexible ranked besorolókat.


 ☯  Kedden Kecskeméten voltunk megint természetgyógyásznál, és tulajdonképpen el is ment ezzel az egész nap, este pedig rendeltem magamnak egy új egeret meg billentyűzetet, rájöttem, hogy ez az agyon Hello Kitty-s matricázott változat mégse a legjobb, mert nagyon zavar, hogy nem tudom megpucolni, az egerem pedig mostanában elkezdett rosszalkodni, de arra gondoltam majd írok róluk egy bejegyzést, úgy is kezdek kifogyni az ötletekből amiket hamar össze lehet dobni.
☯  Szerdán azt hittem így, hogy pont előtte voltam "megnyomkodtatni" magam könnyebben fogom viselni azokat a napokat, de ugyan úgy borzalmasan fájt a fejem, így megint kénytelen voltam borsosmentaolajozni, meg a természetgyógyász mondta is, hogy nem baj, hogy nem szedek fájdalomcsillapítót, mert erre valószínűleg nem is használna, mert mivel baj van a nyakammal, ilyenkor az egyik izmom elvileg összenyom valami eret, ezért maradnak az alternatív megoldások... vagyis nem akarok hülyeséget írni, annyira már nem emlékszem mit mondott de valami ilyesmi volt.
☯  Csütörtökön voltunk másik mamámnál karácsonyi vacsin mivel se ő, se én nem leszünk itthon akkor, mindenkinek tök ízlett a sütim is, vagy ha mégsem, akkor nagyon jól titkolták és ez az egész hangulat adott egy hatalmas löketet, hogy kitaláljam kinek mit adok ajándékba, yaaay ~ tudom időbe, az ünnepek előtt egy héttel, de jobb későn, mint soha. (Ez egyébként apáék, itteni mamámék meg mivel Áronnal idén már nem találkozunk, de januárba van a szülinapja ezért arra összevonva ötlöttem ki valamit, másik mamámnak meg papámnak én külön nem szoktam adni semmit, csak apáékkal közösen, úgyhogy azt rájuk bízom)
☯  Pénteken úgy volt, hogy csak egy kisebb, max egy órás "túrára" megyünk apával, kb 30 km-el odébb a karácsonyi ajándékomért, de abból az lett, hogy odafele eltévedtünk, visszafele bementünk a másik papámhoz, mert apa kirakta félöcsi régi kiságyát, aztán maradtunk is még egy kicsit, majd elmentünk a szomszéd városba tankolni, akkor ott telefonált a másik mamám, hogy nem jó a mobilja, úgyhogy visszamentünk hozzájuk, és apa már tök ideg volt, hogy már 5 óra és 6-ra megy dolgozni, így ott hagyott a mamánál, hogy akkor majd ő hazavisz, de ő meg még előtte megmutatta nekem az új laptopját, meg, hogy milyen játékokkal játszik fb-n, aztán én meg mutattam neki, hogy hogy tud filmeket nézni online, majd csak elindultunk hazafele, amiből meg az lett, hogy mikor beértünk a falunkba, és megmutattam neki a kedvenc házam ami tök szépen ki van világítva akkor ő kitalálta, hogy egy másik faluba is nem messze van egy nagyon szép ház, úgyhogy visszafordultunk, és elmentünk oda, de eltévedtünk, de végül csak meg lett, majd kérdezte, hogy ahol apával tankolni voltam ott láttam-e, hogy milyen szép minden, de akkor még nem volt olyan sötét, úgyhogy nem, szóval elvitt oda is, és végül utána kötöttünk ki újra nálunk, de már olyan rég volt erre, hogy azt se tudta melyik utcában lakom, és annyira belemerült a bámészkodásba, hogy az út rossz oldalán mentünk, ami csak akkor tűnt fel mindkettőnknek amikor be akart velünk szembe kanyarodni az utcába egy autó, szóval így mindent összevetve mókás napra sikerült.
☯  Szombaton olyat csináltam amit nem gondoltam, hogy valaha is fogok, mert egyeltalán nem tudok mit kezdeni a kisgyerekekkel, de én vigyáztam a félöcsimre amíg apáék elmentek moziba. Először féltem, hogy majd sírni fog meg ilyenek, de egész jól elvoltunk, igaz néha kicsit megbuggyant, aztán húzta a hajam, meg a felsőmet, meg dobálta a játékait, de összességében azért cuki volt. A kedvenc jelenetem amikor nagyba rosszalkodott, mondtam, hogy ezt majd elmondom a Jézuskának ha nem hagyja abba, erre a lábamnál fogva kitolt a szobából és megmutatta hol a bejáratiajtó...
☯  Ma pedig megsütöttem életem első mézeskalácsát (vagyis eredetileg egyszer még Dáviddal próbálkoztunk, de azt úgy elrontottuk, hogy a sütésig se jutottunk el, a nyers tészta landolt a kukában, így gondolom az nem igazán számít)  valamint már csak egy rész van hátra az aktuális sorozatomból, aminek azért örülök ennyire, mert a főszereplő már lassan kikerget a világból.

You Might Also Like

0 megjegyzés

Subscribe