Hosszú-hosszú szünet után a költözéssel kapcsolatban végre tudok róla újra fejleményeket írni. Pár hónappal ezelőtt fejtegettem ezt az albérlet/eladás dolgot, és ahogy említettem bizonyos okok miatt egyenlőre az első mellett döntöttünk. Mivel egyrészt sokáig tanakodtunk rajta, meg nem is akartunk annyira télen pakolászni lefele, ezért miután az én aránylag fontos dolgaimat elhoztuk nem is nagyon mentünk fel. Talán durván egy hónapja döntöttük el, hogy akkor most itt az ideje meglépni ezt a dolgot, akármennyire is tartottunk tőle, így feladtunk egy hirdetést az egyik oldalon. Papa írta a szöveget, én csak kicsivel később láttam miután kirakta, de elég sok mindent kihagyott belőle, aminek egyből meg is éreztük a kárát, mert publikálás után kb egyből csörgött a telefon, nem is egyszer, de mivel mindenki dohányzott, így arra jutottam, hogy ezt sürgőssen nekem kell kézbe vennem, átfogalmaztam, beleírtam egy csomó más dolgot, és egy pöppet felemeltem az árát is, hogy tényleg csak olyanok érdeklődjenek akik komolyan gondolják és vigyáznának is rá. Tehát kiegészült azzal, hogy ne cigizzenek és állatot se tartsanak (ami egyébként elég kétszínű tőlem, mivel Áron és anya volt barátja; Gábor is cigizett, de mivel tudták, hogy nem toleráljuk ezért mindig kimentek az erkélyre, amit egy vadidegen ember nem biztos, hogy meglépne ha ahhoz van szokva, hogy rágyújt a lakásba is. Másik dolog az állatok, rengetegszer volt hörcsögöm, aztán ugye Theo, akit hiába próbáltam megnevelni, egyszerűen akarva-akaratlanul is kárt tett a bútorokba és a falakba, tehát ebből tanulva nem akartam, hogy más kiskutyája/kismacskája mégjobban tönkretegyen valamit) Miután még jópáran telefonáltak, eljutottam addig a pontig, hogy baromira nem szeretném ha átjáró ház lenne a lakásból, úgyhogy az első embernek aki feljött ki is adtuk. A barátnőjével szeretnének beköltözni, és igaz, hogy van egy kiskutyájuk, de teljesen korrektnek tűntek, és amúgy is elvileg szobatiszta, meg mindig lesz vele otthon valaki, úgyhogy beadtam a derekam. (Ha bármi kárt csinálnak akkor úgyis repülnek)
Nokia Lumia ??
Mielőtt rátérnék az új telefonomra, kicsit írnék a régiről is. Windows phone volt, Nokia Lumia fogalmam sincs micsoda. Apa tukmálta rám még valamikor tavaly év elején, bár én már akkor se kimondottan örültem neki, szerettem az androidot, teljesen jól el is voltam vele, de mivel ő rendelt magának egyet, így nekem is. Először egyébként nem is utáltam annyira, furcsa volt ez a kockás módszer, mivel nekem az egyik legfontosabb dolog egy telefonban, hogy legyen valami szép háttérképem, cuki menüvel, magyarul legyen nagyon személyreszabható, ami ebben a telefonban még véletlenül se volt kivitelezhető. Még azt is elviseltem volna, hogy annyi mindent nem tudtam rá letölteni, de amikor már egy fél szót nem bírtam úgy leírni messengeren vagy bárhol, hogy ne össze-vissza vegye be a betűket, vagy rákattintok X-re és Y-t nyitja meg, annak ellenére, hogy suvickoltam össze-vissza a képernyőjét, és a gépem se akarta felismerni, az már eléggé mindennek a teteje volt, olyannyira, hogy eljutottam addig, hogy csak akkor vettem a kezembe ha nagyon nagyon muszáj volt. Borzalmasam megutáltam a telefonálást és minden telefonnal kapcsolatos dolgot. Volt, hogy hetekig nem is láttam. Soha többet nem szeretnék Windows phone-t. (Ennek ellenére amúgy nem mondom, hogy rossz, mert nem, apumnak még mindig az van, és azóta is imádja, csak valahogy nekem nem vált be.)
Mielőtt rátérnék az új telefonomra, kicsit írnék a régiről is. Windows phone volt, Nokia Lumia fogalmam sincs micsoda. Apa tukmálta rám még valamikor tavaly év elején, bár én már akkor se kimondottan örültem neki, szerettem az androidot, teljesen jól el is voltam vele, de mivel ő rendelt magának egyet, így nekem is. Először egyébként nem is utáltam annyira, furcsa volt ez a kockás módszer, mivel nekem az egyik legfontosabb dolog egy telefonban, hogy legyen valami szép háttérképem, cuki menüvel, magyarul legyen nagyon személyreszabható, ami ebben a telefonban még véletlenül se volt kivitelezhető. Még azt is elviseltem volna, hogy annyi mindent nem tudtam rá letölteni, de amikor már egy fél szót nem bírtam úgy leírni messengeren vagy bárhol, hogy ne össze-vissza vegye be a betűket, vagy rákattintok X-re és Y-t nyitja meg, annak ellenére, hogy suvickoltam össze-vissza a képernyőjét, és a gépem se akarta felismerni, az már eléggé mindennek a teteje volt, olyannyira, hogy eljutottam addig, hogy csak akkor vettem a kezembe ha nagyon nagyon muszáj volt. Borzalmasam megutáltam a telefonálást és minden telefonnal kapcsolatos dolgot. Volt, hogy hetekig nem is láttam. Soha többet nem szeretnék Windows phone-t. (Ennek ellenére amúgy nem mondom, hogy rossz, mert nem, apumnak még mindig az van, és azóta is imádja, csak valahogy nekem nem vált be.)
Az ehavi nosztalgiázós posztban Imotou-chan segítségével úgy döntöttem, hogy fejléc/design készítő "tudmányomat" tárom fel. Nem a blog kinézeteit fogom sorjába venni, habár a réginek voltak aztán külsejei, hanem még azokat amiket a gportalos pályafutásom alatt készítettem. A Legelső oldalunk Ichivel a xiaoyu.gportal.hu volt, de azok a dizájnok amiket oda alkottam már sajnos nincsenek meg, csak azt lehet megcsodálni, ami legutoljára felraktam, és még azóta is ott virít. (úgy 8 éve talán)
☯ Életemben először megkóstoltam a sonkát kaláccsal, bár nem tudom, hogy ez mennyire nagy szám, csak Áron volt teljesen elképedve amikor mondtam neki, hogy ilyet még nem próbáltam, mert úristen hát mindenki így eszi (tényleg?) de nekem amúgy nem ízlett. Külön-külön tök finom lett volna mindkettő, de így az édes a sóssal hááát... mintha csokit ettem volna chipssel kb.