Téli animék
március 29, 2017
Egyszerűen annyira örülök neki, hogy ezzel a csodával vágtam bele ebbe a "kihívásba", hogy szavakba önteni nem tudom. Általános iskolás korom óta várólistás volt, de nem találtam hozzá feliratot, aztán pedig egy idő után le is tettem róla. A rajzolását egyszerűen imádom, ezzel a stílussal bármikor le lehet venni a lábamról, gyengéim a hatalmas gyönyörű szemek és a szépen kidolgozott hosszú hajak, szóval az animáció és a grafika nálam már akkor is elvitte volna az egész történetet, ha maga a sztori nem tetszett volna, de ilyenről szó sincs, ugyanis az elejétől a végéig imádtam az egészet. Az a kettős érzés váltakozott bennem állandóan, hogy már alig várom, hogy a végére érjek, mert annyira kíváncsi vagyok, viszont igazából nem akarom befejezni, mert bármeddig el tudnám nézni ezt az iszonyatosan aranyos és szép történetet. Oh, és hagy említsem meg, hogy még egy idegesítő/irritáló karaktert se találtam, ami nálam már csak azért is nagy szó, mivel az utóbbi pár évben azért hagytam fel az animézéssel, mert egyszerűen olyan karaktereket és szinkronokat voltak képesek összehozni, hogy a falat bírtam volna már kaparni kínomban, itt viszont mindenki teljesen jó értelemben volt cuki, kedves vagy éppen esetlen, netalántán hyperaktív. Úgyhogy én teljesen jó szívvel ajánlom ezt a történetet bárkinek aki vevő a kicsit misztikus, szomorú ugyanakkor nagyon szép és romantikus "mesékre".
Szintén egy olyan anime amivel a kb 10 évvel ezelőtti önmagamnak szerettem volna adózni, habár anno már elkezdtem, de sose fejeztem be, így gondoltam akkor miért is ne most. Szerintem kb olyan 8 éve nézhettem, még általános iskolában, és máramennyire emlékeztem arra a pár részre, kellemes emlékeket fűztem hozzá, Chiyo-chan dalát pedig nagyon sokszor énekelgetem a mai napig is. Mostani szemmel nézve is egész jó volt, nagyon vevő vagyok az idióta és totálisan fárasztó poénokra, de annak ellenére viszont ez néha még nekem is nagyon sok volt. A karaktereket Tomo-chanon kívül egytől-egyig szerettem, őt viszont nagyon nem, nehezen viselem az ilyen személyiségeket mint ő, úgyhogy bármikor amikor megszólalt vagy bármilyen megnyilvánulása volt a fejemet tudtam volna verni a falba/klaviatúrába, és már miatta kicsit vártam, hogy véget érjen végre ez a 26 rész, de ha őt nem számítom bele akkor még sokáig el tudtam volna nézni ezt a sok sületlenséget. Egyébként nincs sok története az animének, mégis valahogy olyan jó volt, hogy a szereplőkkel együtt nőhettünk fel, és végigkísérhettük őket az első tanítási napjuktól az utolsóig. Ha valaki szeretne valami tényleg iszonyatosan agyatlan baromságot nézni, akkor az szerintem meg is találta a keresett alkotást.
Ez nem volt olyan régi vágyam, hogy megnézzem, az AnimeAddicts profilom szerint valamikor 2013 nyarán tettem várólistára, és az igazi ok amiért most elővettem, az az volt, hogy egy rész csak 2 és fél perces. Mivel ennyire rövid volt, nem igazán tudok róla mit mondani, valami hihetetlenül nagy és perverz katyvasz volt még így is, bár a vége mondjuk tetszett, meg az is, hogy ennyire rövid volt.
Weiß Survive R (2009-2010) 10/5
Atyaég, ha az első lerágta minden agysejtemet, akkor erre már nem is tudom mi lenne a legjobb kifejezés. Soha ne kezdjetek bele egy animébe csak azért, mert rövid és minnél hamarabb végezni akartok egy kihívással, amit ráadásul ti magatok találtatok ki. Az egyetlen amiért 5 pontot adok mindkét évadra az a rövidség, és mert egyébként aranyos volt a karakterek kinézete. (A borzalmasan nagy melleket leszámítva)
Kore ga watashi no goshujin-sama (2005) 10/6
Szerintem ha vallásos lennék akkor ez után az anime után elmennék gyónni, és ezzel azt hiszem egész sok mindent el is mondtam. Szintén általános iskola óta volt várólistás, sőt az első 1-2 részét anno ennek is láttam, de valamiért nem folytattam. Nem tudom miért gondoltam, hogy ha akkor nem voltam vevő erre akkor majd most az leszek. A rajzolását nagyon szerettem, iszonyatosan cuki az összes karakter, viszont annak ellenére, hogy aránylag sok ecchihez volt már közöm, és kevés ilyesmi dolog tud meglepni/kiakasztani itt olyan szinten bosszantott, hogy a szereplők csak 13-4 évesek, és mégis miket nem csinálnak meg miken nem jár az eszük, hogy annak ellenére, hogy tényleg voltak benne mókás jelenetek is, még én éreztem magam kellemetlenül, hogy ilyet nézek. Ennek ellenére az összes szereplőt kedveltem, viszont Izumi reakciói néha annyira túlzások voltak, hogy ez például egy tökéletesen jó példája annak, hogy az utóbbi években miért is hanyagoltam az anime nézést. Azért elég erős különbségek vannak a vicces és az erőltetett között. Igazából ezt az "értékelést" kb a 3.-4. rész után írtam hirtelen felindulásból, és nagyon reménykedtem benne, hogy a végére megváltozik a véleményem, de egy cseppett sem lett más semmi, sőt. Bár azt el kell ismernem, hogy lett belőle egy kedvenc karakterem Mitsuki személyében. Viszont még mindig sokkal jobb volt, mint az egyel feljebbi, úgyhogy erre azt hiszem úgy igazságos, ha 6-ost adok.
Princess Tutu (2002-2003) 10/100
Lehet, hogy ez a pontszám kicsit túlzás és magas, de nem tudom mikor ragadott tényleg ennyire magával egy történet. A Kanon múltkor nagyon tetszett, de máshogy, mint ez, és nem gondoltam volna, hogy még fogok találni bármi hasonlót ami egy egész érzelmi hullámvasút és egy ilyen gyönyörű mese, mert ez tényleg mese volt, méghozzá a javából. Kb 8-9 éve találtam EZT az amv-t róla, borzalmasan megfogott és már akkor nagyon meg szerettem volna nézni, de felirat hiányában sajnos nem tudtam, de most így sokkal később is egy csodálatos új kedvencet avathattam és biztos vagyok benne ha anno megnéztem volna, azóta számtalan újranézést is megélt volna, mert ezt nem elég csak egyszer látni. Fantasztikus és iszonyat érdekes történet, hihetetlenül szerethető karakterek, balett, és amivel még magamat is sikerült meglepnem, hogy hosszú évek eltelte után találkoztam egy olyan karakterrel akit hozzá tudtam adni a kedvenc "bishijeim" listájához annyira tetszett, ő pedig nem volt más, mint Fakir ♥ Ahiru pedig az egyik legeslegszerethetőbb főhősnő akit valaha csak láttam. Ömlengésen kívül egyébként tényleg nem nagyon tudok róla mit írni, a végét jól meg is könnyeztem, úgyhogy a nyálas maszlagom helyett minimum az amv-t ajánlom megnézésre, ha pedig csak egy kicsit is tetszett, akkor az animét is mindenképpen, mert ehhez hasonló gyöngyszemekkel azt hiszem ritkán találkozik az ember.
Készült hozzá egy 3 részes special is, de sajnos csak feliratot találtam hozzá, videót nem, bármennyire is kerestem, de mindenképpen meg fogom nézni ha valaha lesz hozzá szerencsém.
Zombie-loan (2007) 10/7.5
Erről az animéről igazából fogalmam sincs mit kéne írnom. Csak 11 részes, ezért nekem az egész kicsit összecsapottnak tűnt. Lett volna egy egész érdekes alap története, de mindent pikk-pakk ledaráltak, és jóformán "alig" történt valami (értsd: szinte folyamatosan történt valami, de azok olyan indokolatlanul gyorsak voltak, mintha meg se történtek volna, egyik részbe még ez volt, a másikba amaz, a harmadikba meg már megint totál full más), ennek ellenére még se tudnám azt mondani, hogy nem tetszett, sőt egyébként ahhoz képest kimondottan élveztem, bár számomra egyeltalán nem a történet, hanem a szereplők vitték a hátán az egészet. Mindegyikük személyiségét kedveltem, ráadásul még viccesek is voltak. Gondolom egyébként nem meglepő ha ide is leírom, hogy jó pár évvel ezelőtt már volt szerencsém ehhez, belenéztem az első részbe, de ott ahol levették a kezüket ki is kapcsoltam, mert úgy gondoltam, hogy ez nekem már egy kicsit sok(k), de mivel zombis is, meg rövid is, ráadásul "régi" is, így pont beleillett az éppen aktuális koncepciómba, és ahogy valahogy nagy nehezen kifejtettem, végül nem is csalódtam benne. Furcsa volt, nagyon gyors, de valahogy mégis élvezhető.
Megnéztem végül a 2 special részét is és egész kedvemre való volt, szívesen elnéztem volna ebből is egy évadot, egész érdekesnek tűnt a felhozatal, de így, hogy csak ennyit kaptunk igazából nem nagyon értem minek kellett, mivel már lassan 10 év eltelt azóta nem hiszem, hogy még folytatnák, de hát ki tudja, az biztos, hogy ha mégis, akkor meg fogom nézni.
Hát ezeket néztem meg januárba és februárba, úgy érzem aránylag elég jókat sikerült így első körbe összeválogatnom, eddig semmi olyan nem volt ami tényleg rettenetesen az idegeimen táncolt volna, vagy abba is kellett volna hagynom, szóval mindenképpen jó tapasztalatokat szereztem újra. A legközelebbi összefoglaló pedig majd elvileg valamikor júniusban fog érkezni, remélem hasonló ódákat zenghetek majd ott is a legtöbbről.
Weiß Survive R (2009-2010) 10/5
Atyaég, ha az első lerágta minden agysejtemet, akkor erre már nem is tudom mi lenne a legjobb kifejezés. Soha ne kezdjetek bele egy animébe csak azért, mert rövid és minnél hamarabb végezni akartok egy kihívással, amit ráadásul ti magatok találtatok ki. Az egyetlen amiért 5 pontot adok mindkét évadra az a rövidség, és mert egyébként aranyos volt a karakterek kinézete. (A borzalmasan nagy melleket leszámítva)
Szerintem ha vallásos lennék akkor ez után az anime után elmennék gyónni, és ezzel azt hiszem egész sok mindent el is mondtam. Szintén általános iskola óta volt várólistás, sőt az első 1-2 részét anno ennek is láttam, de valamiért nem folytattam. Nem tudom miért gondoltam, hogy ha akkor nem voltam vevő erre akkor majd most az leszek. A rajzolását nagyon szerettem, iszonyatosan cuki az összes karakter, viszont annak ellenére, hogy aránylag sok ecchihez volt már közöm, és kevés ilyesmi dolog tud meglepni/kiakasztani itt olyan szinten bosszantott, hogy a szereplők csak 13-4 évesek, és mégis miket nem csinálnak meg miken nem jár az eszük, hogy annak ellenére, hogy tényleg voltak benne mókás jelenetek is, még én éreztem magam kellemetlenül, hogy ilyet nézek. Ennek ellenére az összes szereplőt kedveltem, viszont Izumi reakciói néha annyira túlzások voltak, hogy ez például egy tökéletesen jó példája annak, hogy az utóbbi években miért is hanyagoltam az anime nézést. Azért elég erős különbségek vannak a vicces és az erőltetett között. Igazából ezt az "értékelést" kb a 3.-4. rész után írtam hirtelen felindulásból, és nagyon reménykedtem benne, hogy a végére megváltozik a véleményem, de egy cseppett sem lett más semmi, sőt. Bár azt el kell ismernem, hogy lett belőle egy kedvenc karakterem Mitsuki személyében. Viszont még mindig sokkal jobb volt, mint az egyel feljebbi, úgyhogy erre azt hiszem úgy igazságos, ha 6-ost adok.
Lehet, hogy ez a pontszám kicsit túlzás és magas, de nem tudom mikor ragadott tényleg ennyire magával egy történet. A Kanon múltkor nagyon tetszett, de máshogy, mint ez, és nem gondoltam volna, hogy még fogok találni bármi hasonlót ami egy egész érzelmi hullámvasút és egy ilyen gyönyörű mese, mert ez tényleg mese volt, méghozzá a javából. Kb 8-9 éve találtam EZT az amv-t róla, borzalmasan megfogott és már akkor nagyon meg szerettem volna nézni, de felirat hiányában sajnos nem tudtam, de most így sokkal később is egy csodálatos új kedvencet avathattam és biztos vagyok benne ha anno megnéztem volna, azóta számtalan újranézést is megélt volna, mert ezt nem elég csak egyszer látni. Fantasztikus és iszonyat érdekes történet, hihetetlenül szerethető karakterek, balett, és amivel még magamat is sikerült meglepnem, hogy hosszú évek eltelte után találkoztam egy olyan karakterrel akit hozzá tudtam adni a kedvenc "bishijeim" listájához annyira tetszett, ő pedig nem volt más, mint Fakir ♥ Ahiru pedig az egyik legeslegszerethetőbb főhősnő akit valaha csak láttam. Ömlengésen kívül egyébként tényleg nem nagyon tudok róla mit írni, a végét jól meg is könnyeztem, úgyhogy a nyálas maszlagom helyett minimum az amv-t ajánlom megnézésre, ha pedig csak egy kicsit is tetszett, akkor az animét is mindenképpen, mert ehhez hasonló gyöngyszemekkel azt hiszem ritkán találkozik az ember.
Készült hozzá egy 3 részes special is, de sajnos csak feliratot találtam hozzá, videót nem, bármennyire is kerestem, de mindenképpen meg fogom nézni ha valaha lesz hozzá szerencsém.
Erről az animéről igazából fogalmam sincs mit kéne írnom. Csak 11 részes, ezért nekem az egész kicsit összecsapottnak tűnt. Lett volna egy egész érdekes alap története, de mindent pikk-pakk ledaráltak, és jóformán "alig" történt valami (értsd: szinte folyamatosan történt valami, de azok olyan indokolatlanul gyorsak voltak, mintha meg se történtek volna, egyik részbe még ez volt, a másikba amaz, a harmadikba meg már megint totál full más), ennek ellenére még se tudnám azt mondani, hogy nem tetszett, sőt egyébként ahhoz képest kimondottan élveztem, bár számomra egyeltalán nem a történet, hanem a szereplők vitték a hátán az egészet. Mindegyikük személyiségét kedveltem, ráadásul még viccesek is voltak. Gondolom egyébként nem meglepő ha ide is leírom, hogy jó pár évvel ezelőtt már volt szerencsém ehhez, belenéztem az első részbe, de ott ahol levették a kezüket ki is kapcsoltam, mert úgy gondoltam, hogy ez nekem már egy kicsit sok(k), de mivel zombis is, meg rövid is, ráadásul "régi" is, így pont beleillett az éppen aktuális koncepciómba, és ahogy valahogy nagy nehezen kifejtettem, végül nem is csalódtam benne. Furcsa volt, nagyon gyors, de valahogy mégis élvezhető.
Megnéztem végül a 2 special részét is és egész kedvemre való volt, szívesen elnéztem volna ebből is egy évadot, egész érdekesnek tűnt a felhozatal, de így, hogy csak ennyit kaptunk igazából nem nagyon értem minek kellett, mivel már lassan 10 év eltelt azóta nem hiszem, hogy még folytatnák, de hát ki tudja, az biztos, hogy ha mégis, akkor meg fogom nézni.
Hát ezeket néztem meg januárba és februárba, úgy érzem aránylag elég jókat sikerült így első körbe összeválogatnom, eddig semmi olyan nem volt ami tényleg rettenetesen az idegeimen táncolt volna, vagy abba is kellett volna hagynom, szóval mindenképpen jó tapasztalatokat szereztem újra. A legközelebbi összefoglaló pedig majd elvileg valamikor júniusban fog érkezni, remélem hasonló ódákat zenghetek majd ott is a legtöbbről.
0 megjegyzés