Book wishlist 2016

január 13, 2016

A napokban írtam, hogy idén minimum 50 könyvet szeretnék elolvasni, ami így, hogy már megvan a Kindle remélhetőleg sokkal könnyebb lesz. Át is néztem Molyon a kívánságlistás olvasmányaim és mindent amit megtaláltam Ncore-on átraktam a várólistámra, így most jelenleg 155 mű pihen rajta. (Amiről egyébként ha tényleg minden évben legalább 50 könyvet el is olvasnék is kb 3 év múlva érnék a végére) Aztán mivel így év közben is még biztosan bővülni fog, ezért úgy döntöttem, hogy kiválasztok ezek közül 15-t amit még mindenképpen idén szeretnék a kezembe venni. Próbáltam mindenféle műfajból válogatni, akár a komfortzónámból is kilépve, és mindenképp olyanokat amik csak egy kötetesek. Sajnos Jane Austen viszont már egy se fért rá, de őt már amúgy is eddig vagy 2-3 bejegyzésben megemlítettem, hogy mindenképpen el szeretném olvasni az összes könyvét, úgyhogy ezt itt már nem tartom olyan érdekesnek közölni. A sorrend teljesen véletlenszerű.


Jay Asher · Carolyn Mackler - Kezünkben a jövőnk
1996-ban járunk. Josh és Emma világéletükben szomszédok és a legjobb barátok is voltak egyszerre. Azonban tavaly novemberben minden megváltozott közöttük… Ezért is olyan kínos most ez a találkozás, amikor Josh – édesanyja kérésére – átviszi Emmának az Amerikai Online (AOL) cégtől postán kapott CD-ROM-ot. Később a kapott anyag feltöltése után Emma automatikusan a Facebook oldalán találja magát – csakhogy a Facebookot még fel sem találták! Felfedezését nyomban megosztja Joshsal is. Legnagyobb megdöbbenésükre tizenöt évvel későbbi önmaguk és életük tárul fel előttük, ám valahányszor újra ránéznek a profiljukra, azt látják, hogy a jövőjük megváltozott. Kénytelenek szembenézni azzal, hogy mit csinálnak jól és rosszul az életük során, ugyanakkor szembesülniük kell azzal a ténnyel is, hogy a jelenben meghozott döntéseik hatással vannak nemcsak a jövőjükre, hanem a jelenükre is.

OFF:
Érdekes történetnek találom, főleg, hogy a chaten kívül a hátam közepére se kívánom a Facebookot.

Cecelia Ahern - Ahol a szivárvány véget ér
Rosie és Alex jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, és életre szóló szövetséget kötnek az iskola és a felnőttek zord világa ellen. Az izgalmas órai levelezések alatt még nem sejtik, hogy életük következő jó néhány évét is így fogják eltölteni: egymással levelezve… A sors újra és újra elválasztja őket egymástól, hogy próbára tegye barátságukat, kitartásukat és őszinteségüket. A gyerekek komoly felnőtté cseperednek: mindketten dolgoznak, házasodnak, gyereket nevelnek, válnak, de a varázslatos kötelék, amely összeköti őket, életük minden öröme és bánata közepette is megmarad.
Több van-e köztük puszta barátságnál? Ha kapnának egy utolsó lehetőséget, kockára tennének-e mindent az igaz szerelemért?

OFF:
Tulajdonképpen erről a könyvről szerintem eddig csak jókat hallottam, és bár egy kicsit megijeszt, hogy ez már a komoly felnőtt életről is szól - a jelenben játszódó romantikus történeteknél mindig jobban szeretem a tini sztorikat - mégis eléggé kíváncsivá tett, azért remélem nem lesz túlságosan csöpögős.
Claudia Gray - Balthazar 
Balthazar, a vámpír több száz éve egyedül van – szövetséges és szerelem nélkül. Ideje szembenézni a múltjával, és a szíve szavát követni végre.
Amikor beleegyezik, hogy megvédi Skye Tierney, az egykori Evernight Akadémia halandó diákja életét, még nem tudja, milyen veszélyes játékba keveredik.
Skye újonnan felfedezett természetfeletti képességei magukra vonják a gonosz, csábító vámpír, Balthazar és a családja gyilkosának figyelmét is. A nagy hatalmú vámpír most azt tervezi, hogy Skye tehetségét a saját gonosz céljai eléréséhez használja ki.
Balthazar bármit megtenne, hogy megállítsa Redgrave-et, és beteljesedjen régóta táplált bosszúvágya. Miközben Skye és Balthazar együtt szállnak szembe a gonosszal, közelebb kerülnek egymáshoz, mint valaha gondolták.

OFF:
Nagyon sok rossz véleményt olvastam erről a sorozatról, nekem mégis az egyik tizenéves kori kedvencem, és már csak ez az egy könyv hiányzik, hogy tényleg teljesen befejezhessem. A negyedik részt még valamikor 2011-ben olvastam el, úgyhogy kicsit nehéz lesz újra felvenni a fonalat, de remélem nem lehetetlen.

Kazuo Ishiguro - Ne engedj el…
Különös körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. Noha minden szempontból kitűnő nevelést kapnak, tanáraik mintha egyszerre tartanának tőlük és szánnák őket. A diákok megtanulják, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük megőrzése nem csupán önmaguk érdeke, hanem a társadalomé is. Ám furcsa módon a külvilágról, melyet majdan szolgálniuk kell, szinte semmit nem tudnak. S ahogy múlnak az évek, az idillinek tetsző elszigeteltségben lassan ráébrednek, hogy az egyre gyakrabban megtapasztalt félreértések, zavaró ellentmondások hátterében sötét titok bújik meg.
Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor felbukkan az életében két régi iskolai barátja, Ruth és Tommy. Miközben megújul és megerősödik barátsága Ruthszal, parázsló tinivonzalma Tommy iránt pedig szerelemmé kezd érni, az elfojtott emlékek nyugtalanítóan a felszínre törnek, s a visszatekintés felismerései következtében a barátoknak újra szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely egész életüket meghatározza. Ám a drámai őszinteségű szembesülés talán túl későn érkezik el mindhármójuk számára, kapcsolatuk szövevényének szálait már nem bogozhatja szét megnyugtatóan.
A „Napok romjai” szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait.

OFF:
Ezer éve, hogy japán írótól olvastam volna valamit (ha nem számítom bele a Battle Royale újraolvasásokat) és bár pár Murakami is van a várólistámon úgy döntöttem, hogy ha idén csak egy szigetországi írótól olvasok akkor őt választom, mert tőle még úgyse volt szerencsém semmihez, és elég jó véleményeket is hallottam a könyvről.

Paula Hawkins - A lány a vonaton
Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra.
És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég.
A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt.
Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!

OFF:
Erről a könyvről retteneseten sok hype-ot olvastam, ami engem általában pont, hogy taszít, de itt mégis inkább kíváncsi lettem.

Hermann Hesse - Demian
„Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud.” Vajon bűn-e a bűn? Jó-e a jó? Tényleg van szabad akaratunk? Létezik Isten? Mi a valódi szeretet? Kérdések, melyek előbb-utóbb mindnyájan felteszünk. A Demian megjelenése óta a világirodalom egyik fontos műve.

OFF:
Bevallom erről a könyvről addig nem is hallottam, amíg valahogy bele nem futottam Molyon, de ez valószínűleg az én szegénységi bizonyítványom, és igazából már nagyon várom, hogy felfedezhessem miről is szól pontosan.

Heidi McLaughlin - Forever My Girl – Örökké a csajom
Sosem hittem volna, hogy rocksztár lesz belőlem. Az egész életem előre eltervezett volt. Futballozás a főiskolán. Bekerülni a Nemzeti Futball-ligába. Házasság a középiskolai szerelmemmel, majd boldogan élni, míg meg nem halok.
Mindkettőnk szívét összetörtem aznap, amikor közöltem vele, hogy elmegyek. Fiatal voltam. A magam szempontjából jó döntés volt, ám kettőnket illetően nem volt az. Lelkem bánatát zenében sírtam el, de őt soha nem feledtem. Az illatát… A mosolyát…
Most hazafelé tartok.
Tíz év telt el.
Remélem, képes leszek mindezt elmagyarázni neki ennyi idő után.
Még mindig utána sóvárgok. Ő az én örök szerelmem…

OFF:
Ez pont egy olyan tizenéves szerelmes sztorinak tűnik ami után a nyomasztó könyvek után vágyakozni szoktam. Legalábbis az eleje, a vége pedig majd kiderül.

Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg
Gyermeknek és felnőtteknek szóló egyetlen mese A kis herceg, a második világháborúban elpusztult s már klasszikusnak számító francia író remekműve. Története úgy indul, mint minden Saint-Exupéry-regény, egy repülőkalanddal, de ezúttal a bonyodalom nem a valóságban, hanem a költői képzelet világában folytatódik. Egy kisfiú jelenik meg a szerencsétlenül járt pilóta mellett a Szahara magányában, egy kisfiú egy másik bolygóról. S vele együtt feltündököl egy másik világ is, melynek embersége, tisztasága és szépsége sajnos már csak a költészet világából való. És Saint-Exupéry úgy beszéli el kis hercege történetét a maga icipi bolygóján, hogy mindnyájan fájdalmasan megáhítjuk azt az igazabb bolygót, s szívünkbe zárjuk az emberségben nagy kis herceget.

OFF:
Tudom, szintén az én szegénységi bizonyítványom, de én még sosem olvastam a Kisherceget! Nyáron Tündével megfogadtuk, hogy beszerezzük, de az akkor nem jött össze, most pedig vagy vele, vagy nélküle, de mindenképpen neki fogok állni.

Syrie James - Charlotte Brontë titkos naplója
Kedves Naplóm, ez a leánykérés, amely néhány hónappal ezelőtt érkezett, óriási kavarodást idézett elő családunkban, sőt az egész faluban. Ki ez az ember, aki meg merészelte kérni a kezem? Miért van annyira ellene az apám? A leánykérés óta egyetlen éjszakát sem aludtam végig.
Syrie James, a Jane Austen naplójának szerzője új regényében hasonlóan erőteljes és lenyűgöző képet rajzol Charlotte Brontё szenvedélyes, nyugtalan életéről.
Mindenkinek vannak titkai. Ez alól Charlotte Brontё, akinek a világirodalom legromantikusabb és legidőtállóbb regényeinek némelyikét köszönhetjük, sem volt kivétel.
Életéről sok mindent tudhatunk a róla szóló életrajzok és a fennmaradt levelek jóvoltából, de mint a Brontё család minden tagjának, neki is volt a szó szoros értelmében vett magánélete, melyet még legbizalmasabb barátai és rokonai előtt sem tárt föl.
Milyen intim titkokat őrzött szívében Charlotte Brontё? Mik voltak a legbensőbb gondolatai és emlékei? Milyen viszonyban volt öccsével és húgaival, akik mind tehetséges, megszállottan alkotó és sikerre szomjazó művészek voltak?
Hogy jutott el odáig egy ismeretlen, vidéki lelkész leánya, aki majdnem az egész életét egy isten háta mögötti Yorkshire-i falucskában töltötte, hogy megírja a Jane Eyre-t?
És ő maga rátalált-e az igaz szerelemre?

OFF:
Nem nagyon szoktam életrajzi könyveket olvasni, de amióta szerencsém volt a Jane Eyrehez, nagyon megszerettem a történetet és az írónőt is, úgyhogy ezt szívesen veszem majd a kezembe.

Gabrielle Wittkop - A nekrofil
Ha létezik könyv, ami megosztja olvasóit, és a legszélsőségesebb véleményeket váltja, provokálja ki, A nekrofil kétségkívül ezek közé tartozik. Hőse, Lucien, a mindig fekete ruhát viselő párizsi régiségkereskedő egyaránt kedveli a nőket és a férfiakat, feltéve hogy megfelelnek egyetlen követelménynek: ne legyenek immár az élők sorában. Magányos szenvedélye a messzi gyermekkorban gyökerezik. Anyja halálával megrázó körülményeit, a gyász színei és díszletei, az a bizonyos szövőlepke illat, amit halottak párállanak maguktól, egy életre erre a magányos szenvedélyre ítélik.
Mígnem… Lucien váratlanul szerelmes lesz. Az Ő kedvesei azonban, a természet elrendelése folytán csupán rövid időt tölthetnek nála. És akkor Lucien felveszi a reménytelen küzdelmet a halál ellen, a semmi ellen, amibe mindenki áttűnik egyszer. Ezzel a szép és reménytelen harccal emelkedik ki a példátlan naplóregény a szokványos rémtörténetek sorából, és válik a szerelem, a magány, a sors ellen vívott küzdelem költeményévé.

OFF:
Tavaly sikerült elolvasnom a Lolitat, úgyhogy gondoltam miért is ne olvasnék idén is valami nagyon furcsát. (Egyébként egész meglepődtem, hogy még ez is fent van ncore-on)


E. Lockhart - A hazudósok 
Egy gyönyörű és előkelő család.
Egy magánsziget.
Egy ragyogó lány, akinek baja esett; egy szenvedélyes fiú, aki a társadalmi igazságot keresi.
Egy négyfős baráti kör – a Hazudósok, akiknek a barátsága pusztító fordulatot vesz.
Egy forradalom. Egy baleset. Egy titok.
Hazugságok hazugságok hátán.
Igaz szerelem.
Az igazság.

OFF:
Huhh erről is rengeteg jót hallottam, és a leírása alapján úgy tűnik nem is véletlenül, legalábbis engem nagyon lekötnek az ilyen történetek.

Ruta Sepetys - Árnyalatnyi remény
Eltűnődtek-e valaha is, mennyit ér egy emberi élet? Aznap reggel az öcsémé egy zsebórát ért.
1941-ben a tizenöt éves Lina képzőművészeti iskolába, az első randevúra és a közeledő nyárra készül. De egy éjszaka a szovjet titkosrendőrség erőszakkal behatol az otthonukba, és elhurcolják anyjával, öccsével együtt. Szibériába deportálják őket. Lina apja a családtól elszakítva él át hasonló borzalmakat, majd egy munkatáborban halálra ítélik. Minden elveszett. Linának eközben fogalma sincs arról, miért történnek velük ezek a szörnyűségek. A lány félelmet nem ismerve küzd az életéért, mindent kockára tesz, hogy rajzaival, alkotásaival üzenni tudjon. Reméli, hogy művei eljutnak az édesapjához a börtönbe, és tudatják vele, hogy a családja életben van.
Lina és családja hosszú, szívszaggató utat tesz meg, és csak a hihetetlen erő, szeretet és reménykedés segít nekik a keserves napok túlélésében. De vajon elég-e a szeretet, hogy életben tartsa őket?
A magával ragadó, gyönyörűen megírt, valós elemekkel átszőtt történet egy tizenéves lány szemszögéből mutatja be annak a több százezer embernek a sorsát, akik a balti államokban végzett sztálini tisztogatásnak estek áldozatul. A rabul ejtő történet a fiatal olvasóknak feledhetetlen élményt kínál, hiszen az emberi lélek csodálatos természetéről, reményről, szenvedésről, összetartásról és kitartásról szól. A könyv pillanatok alatt a New York Times ifjúsági sikerlistájának élére került.

OFF:
Nem szeretem a háborúban játszódó történeteket, mondom ezt úgy, hogy tulajdonképpen még egyet sem olvastam. Azt hiszem nem lesz rossz döntés, ha ezzel kezdem.

Diane Setterfield - A tizenharmadik történet
Margaret Lea kisasszony egy angol kisvárosban éli nem túl izgalmas életét. Édesapjával egy antikváriumban dolgoznak. Egy nap furcsa levelet kap Miss Wintertől, aki felkéri írja meg az ő életrajzát. Margaret kideríti, hogy bár sokan írtak már az életéről, karrierjéről, úgy tűnik mindannyiszor más változattal lepte meg a közönséget. A lány elindul a nő házába, ahol még több titok, meglepetés és szellemi kaland vár rá.

OFF:
Azért ebből az ismertetőből sok mindent nem lehet megtudni, talán pont a nyúlfarknyisága keltette fel az érdeklődésemet, na meg mert 13-as, nagyon szeretem azt a számot.

Audrey Niffenegger - A Highgate temető ikrei
A legendákkal övezett híres londoni viktoriánus temető, a Highgate szomszédságban áll egy fura ház, a Vautravers. Mielőtt rákban elhunyt, itt élt az excentrikus Elspeth, aki lakását Amerikában élő ikernővérének huszonegy éves ikerlányaira, Juliára és Valentinára hagyta. A lányok birtokukba veszik Elspeth hagyatékát, beköltöznek a lakásba, és lassan felfedezik Londont: megismerik szűkebb környezetüket, a baljós árnyakkal teli temetőt, a bogaras szomszédokat, sőt, Elspeth volt szeretőjét, a megtört lelkű, gyászoló Robertet is.
Az ikrek kapcsolatára azonban rányomja bélyegét Valentina rossz egészségi állapota, a folyamatos egymásra utaltságuk, és egy szörnyű titok, amely miatt anyjuk és Elspeth valamikor régen örökre eltávolodtak egymástól.
Amikor Valentina és Robert kapcsolata elmélyül, kiderül, Elspeth kísértetként még mindig a lakásban él, és egyáltalán nem nézi jó szemmel a bimbózó viszonyt…
Az időutazó felesége szerzőjének legújabb regénye igazi megható mese a halálon túl is tartó szerelemről, a gyász feldolgozásáról, és az igazi testvéri összetartásról.

OFF:
Annak ellenére, hogy Molyon nem kapott valami jó értékeléseket a leírás alapján engem mégis nagyon megfogott. Sötét, esős őszi estékre szerintem tökéletes lehet.

Ernest Cline - Ready Player One 
2044-et írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan a gimnazista Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-ba, a világméretű virtuális utópiába, ahol az avatárján keresztül mindenki szabadon tanulhat, dolgozhat, és szórakozhat. Ugyancsak az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade is arról álmodozik, hogy ő találja meg elsőként a virtuális világ elrejtett kincsét. A szimuláció tervezőjeként ismert James Halliday ugyanis ördögi feladványt hagyott maga után, amelynek leggyorsabb megfejtője szédületes vagyonra és hatalomra tehet szert.
A Halliday által kifundált feladatok sikeres teljesítéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség, Wade pedig éppúgy otthon van a Gyalog galoppban, mint a Pac-Manben, a Rush életművében vagy az animékben. Amikor a tizennyolc éves srác hosszú évek kitartó munkája után megoldja az első feladványt, hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és ez életveszélybe sodorja. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért.

OFF:
Hát a leírás alapján ezért már most oda meg vissza vagyok.

Ennyi lenne az a 15 könyv. Ahogy nézegettem most válogatás közben a várólistámat feltűnt, hogy a legtöbb olvasmány igazából sorozat, és több, akár 4-5-6 kötet, vagy méghosszabb, ami részemről nem  túl nagy öröm, mivel nem szeretek túl sokáig ugyan abban a világban rostokolni, de sorozatokat félbe hagyni se, mert utána meg sokkal nehezebben kapcsolódnom vissza. (Micsoda problémáim vannak) De ha már itt tartunk egyébként jópárat sikerült nem befejeznem, úgyhogy idén azokat is jó lenne (Az Evernighton kívül), vagy ha még alapból befejezetlen akkor az addig magyarul megjelenteket, pontosabban:

Nyáry Krisztián - Így szerettek ők 2
Nem egy tipikus sorozat, de ha már elolvastam az egyet, szeretném a kettőt is
Brent Weeks - Éjangyal trilógia: nulladik, második és harmadik kötet.
Be kell vallanom, hogy az első könyvet az első fejezet után félbe is hagytam, nem kimondottan kedvelem ezt a műfajt amiben íródott, de ha már csak ilyen satnyán is, de belekezdtem akkor be is szeretném majd fejezni.
Lauren Kate - Fallen: második, harmadik, negyedik és ötödik kötet
Az első részét még 2011 nyarán olvastam, annyira nem fogott meg, hogy egyből rohanjak a többi kötetért, de azért idáig se szerettem volna elhúzni.
Sarah MacLean - A hódítás tíz szabálya
Ennek az első része volt az első könyv amit Kindle-n olvastam, és mindenre számítottam csak ennyi perverzségre nem, úgyhogy nem sok kedvem volt egyből a második rész után kapni, de lassan már itt az ideje.
Benina - Bíborhajú: harmadik és negyedik kötet
Ezzel a könyvvel is érdekesen alakult eddig a kapcsolatom, az első részt 2011 nyarán olvastam, és egyébként nem nagyon tetszett, a másodikat 2012 nyarán, az már kicsit jobban bejött, a harmadik kötet akkor még nem volt kiadva, és így szépen az egész sorozat évekre ki is ment a fejemből.
A. O. Esther - Összetört glóriák: ötödik, hatodik és hetedik kötet
Ennek az első kötete először nagyon nem tetszett, annyira unszimpatikus volt a főszereplő, hogy ennyire gyönyörű, meg tökéletes meg tudja a fene még micsoda, hogy el is ment a kedvem az egésztől, aztál kicsivel később adtam neki mégegy esélyt, akkor viszont az egyik kedvenc könyvem lett, annyira, hogy a második, harmadik és negyedik részét egyből meg is rendeltem. Azokat olyan gyorsan ledaráltam, hogy a többi még ki se jött, majd szépen lassan lecsengett a lelkesedésem iránta, így a többi részére azóta se sikerült rávennem magam.
Mark Lawrence - Széthullott birodalom: második és harmadik kötet
Szintén mint az Éjangyal trilógiánál, annyi különbséggel, hogy mivel nyáron nagyon más olvasni való nélkül voltam, ennek az első kötetét még ha kicsit szenvedve is, de elolvastam, úgyhogy jó lenne a többit is.
Kiera Cass - A Párválasztó: ötödik kötet
Hát ezt a sorozatot bármennyire is kívántam olvasás közben a hátam közepére, azért be szeretném fejezni. És ha jól tudom hamarosan kijön a hatodik kötete is, oh my god... 
Böszörményi Gyula - Ambrózy báró esetei: második kötet
Kb mindenkivel ellentétben nekem ez se lett a kedvenc könyvem, túl zsúfoltnak éreztem benne a dolgokat, vagy nem is tudom, de a második kötet még mindig 100%-os Molyon, úgyhogy azért be kell vallanom egy kicsit kíváncsi vagyok rá.
Becca Fitzpatrick - Csitt, csitt: harmadik és negyedik rész
Talán viszont eddig ezzel a sorozattal a legfurcsább a viszonyom. Az első részét 2011-ben kértem még Dávidtól szülinapomra mert annyi jót hallottam róla (Ez különösebben csak azért érdekes mert azóta már abban a dobozban pihen amiben minden más is amit valaha tőle kaptam, és nem is szándékozom újra elővenni), aztán már annak az olvasása közben is annyira mindenfele kalandoztam, hogy amikor 2012 nyarán nekiálltam a második kötetnek, baromira fogalmam se volt róla, hogy miről van szó, és a Moly szerint a harmadik részét még 2012 karácsonyán kezdtem el olvasni, de erről semmire sem emlékszem, azt se tudom, egyeltalán mikor vettem meg azt a könyvet, úgyhogy ennek a befejezésével szerintem lesznek problémák.
Alyson Noël - Halhatatlanok: harmadik, negyedik, ötödik és hatodik rész
Ez első könyvet még 2009-ben kaptam karácsonyra, nagyon sok jót olvastam akkor róla, de engem kicsit nyomasztott, aztán a második részt még megvettem, de nem emlékszem, hogy kiolvastam-e, csak annyi biztos, hogy belekezdtem, a többi része viszont ha rá tudnám venni magam elolvasandó lenne. (Egyébként mióta van ennek ennyi része??)
Maggie Stiefvater - Mercy Falls farkasai: negyedik kötet
A felsoroltak közül talán ez az egyetlen sorozat (Ha az Evernightot nem számolom) amit még ennyi év távlatából (2012-ben olvastam a harmadik kötetet) is annyira szeretek, hogy alig várom, hogy végre a befejező(?) részhez is hozzájuthassak, de amilyen az én formám, pont ez nincs még fent ncore-on.

Hát azt hiszem ezek elég jó példák arra, hogy miért nem nagyon szeretek belekezdeni hosszabb sorozatokba. (Huhh, és most nézem, ha ezeket mind összeadom, majdnem ki is adják az 50 könyvet)

You Might Also Like

0 megjegyzés

Subscribe