Költözés.. part 2
október 28, 2015
- A sima "noname" bútorboltokban ahol általában mindenféle emberi nevekkel látják el a termékeket valószínűleg nem fogok az elképzeléseimnek megfelelő dolgokat találni, már csak azért sem, mert ahogy az előző bejegyzésben említettem, kimondottan rühellem a szekrénysorokat, ott pedig leginkább azt kapni, meg sok-sok franciaágyat (mármint azokra az ágyakra gondolok amik nem keretesek hanem kárpitosak, nem vagyok benne biztos, hogy ez a hivatalos nevük) amiket szintén nem szeretek, nem is beszélve a színekről, ha pedig mégis találok valamit ami tetszik azt nagy valószínűséggel összeszerelve szállítják ki, ami pozitívum is lehetne, azt leszámítva, hogy kb a 10 évvel ezelőtti lakásfelújításkor nem volt olyan darab ami ne sínylette volna meg az ajtókon való bebűvészkedést.
- A sima boltokon kívül még a Jyskes és Kika-s termékekhez volt szerencsém, az előbbihez 2 évvel ezelőtt egy ágykeret és számítógépasztal formájában, az utóbbihoz pedig egy székkel és szintén egy számítógép asztallal most. Nos, a széket leszámítva mindegyik bútort ragasztóval kellett összerakni, ami szerintem borzalmasan nagy mínusz, mert egyszerűen nem tartós (vagy csak én nem tudok rá kellően vigyázni) és borzalmasan macerás is.
- Személyesen Ikea-s bútorral most találkoztam először, (ha azt nem számítom bele amikor kb 10 éve Ernő innen, a Kikából és a Domusból vásárolt be, de én akkor azokból az összerakásokból csak annyit tapasztaltam, hogy mennyi tök szupi dobozom lett hirtelen) de mérföldekkel verik nálam az összes többit. Emlékszem amikor anno újítottuk a szobámat már akkor nagyon hisztiztem azért, hogy hagy kapjak innen bútort, de hát akkor nagy ívben tojtak a fejemre, de most legalább kellően bepótoltam mindent. A többihez képest egy álom volt ezeket összerakni, értelmes útmutató, nuku ragasztó és a praktikusság nevotábbja. (Remélem majd használat közben is ennyire szeretni valóak lesznek)
Egyébként érdekes, mert amikor még csak képzeletben láttam magam előtt a leendő szobámat úgy gondoltam, hogy lehetetlenség lesz kitölteni bútorokkal, és vajon mit fogok majd kezdeni azzal a rengeteg hellyel ami megmarad, ehelyett már most majdnem csak helyszűkében vagyok, (pedig a mostanim kb ennek a fele se) de ha igazán őszinte szeretnék lenni még mindenképpen szükségem lenne egy cipősszekrényre, (ami nekem szobába elég furcsának tűnik, de jelenleg nagyon úgy néz ki, hogy nincs más választásom) egy szobainasra, és egy vagy két ülőkére. Próbálok árban az ésszerűség keretein belül maradni, így az utóbbi két dolgot nem tudom mikor fogom tudni beszerezni, de igyekszem.
Amin még töröm a fejem az a falak "kidíszítése". Nagyon szeretnék egy hasonló lépcsős polcot a két komódom fölé, mint itthon, de papa azt mondta, hogy ha beleszögelünk a falba akkor nagy valószínűséggel elkezd majd megrepedni, amit nem tudom, hogy szeretnék-e megkockáztatni, mert most annyira szép, csak ebből következik, hogy ezekszerint akkor búcsút mondhatok a képkereteknek/parafatábláknak meg minden egyébnek, pedig én nem tudok üres falak között létezni, nagyon frusztrál. Rakhatnék még fel esetleg posztereket, de tanulva az elmúlt kb 6 évből, inkább nem, úgyhogy ez még nagyon elgondolás alatt van. (Pedig még egy álomfogót is mindenképpen szeretnék az ágyam fölé) Valamint még azt kell kitalálnom, hogy a sok "kacatomat" hova pakoljam ki, ha nem tudjuk megoldani ezt a polc dolgot. Nem szeretek sok dolgot kirakni, mert csak feleslegesen fogják a port, de azért pl a régi képkeretimet, anime figuráimat és a könyveimet szeretem szem előtt tartani.
Összegzésül igazából már holnap cuccolhatnék is kifele, de hogy még mindig ne legyen olyan egyszerű, az új parkettázás miatt alulról is szigeteltünk, így most nem lehet becsukni az ajtót, ami nekem, és a mamáéknak is eléggé kellemetlen, mivel én általában 1-2 körül fekszem, ők pedig már 3-4 körül kelnek. (Tiszta összhangban vagyunk)
0 megjegyzés