Utálom, hogy utálok normális címeket adni a bejegyzéseknek. Éhes vagyok. Bár nem tudom ezt minek írtam le, talán azért, hogy legyen mire fogni ha valami iszonyatosan retek bejegyzést sikerülne írnom, amire őszintén szólva elég sok esélyt látok. Egyszerűen szét vagyok esve így írás terén, és ahogy visszaolvasgattam az idáigi pár posztot egyszerűen hihetetlen mennyire össze-vissza beszélek, semminek nincs se eleje se vége, és...

Continue Reading

Mostanában átszoktam a 7:23 vonatra. Tiszta jó vagyok, tavaly ilyenkor még simán a 6:41el jártam, aztán valamikor év eleje fele 7:11 lett belőle, most meg már 7:23.. félek, hogy lassan 7:41 lesz és így tovább. De még jó, hogy ennyi jön reggel. A mai napom is olyan csudálatos volt. Reggel írt Krumpli, hogy valószínűleg elkésik, így amikor bementem még csak Zsuzsi volt ott,...

Continue Reading

Ahhoz képest, hogy tavaly mennyire utáltam suliba járni, most szavak nincsenek rá mennyire imádok. Igaz, ezerszer borzalmasabb óráink vannak, de olyan fantasztikus társaságot alakítottunk ki, hogy még ezek is jól telnek, nem beszélve a lyukas órákról. Hétfőn 2 lyukasunk volt, az elsőn átmentünk a fősuli ebédlőjébe Uno-zni Zsuzsival meg Stefivel, aztán Krumpli írt sms-t, hogy merre vagyunk és csatlakozott ő is. Bűvésznek is...

Continue Reading

Éééééés igen, 7 év után újra sikerált eljutnom egy conra. Kedden múzeum után elmentünk megvenni a jegyet. Mázli, hogy Stefi jött velünk, mert szerintem még mindig valahol ott bolyonganánk. Emlékeztem, hogy el van dugva a Sakurazaka, de hogy ennyire, arra nem. Gyalog sétáltunk oda a várból, meg is beszéltük, hogy con után visszajövünk majd ide este, de túl szép lett volna ha meg...

Continue Reading